Robotok, vezérlők - Videoton Számítástechnikai Gyár termékkatalógus

A vállalat termékfejlesztési stratégiája az volt, hogy robotlicenceket vásárolt, s továbbfejlesztéseket indított, ill. vezérlőfejlesztés témaköreiben fejlesztési kooperációba lépett a licencadó céggel, vagy más szakmabeli külföldi vállalattal.

A robotok két vagy három koordinátásak voltak. Visszatérési pontosságuk 0,01-0,01 mm között volt a típusoktól függően.

Robotjainkat az 1990. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutattuk be.

A licenc a svájci Demaurex cégtől származó, nagy pontosságú, (0,01 mm), X, Y, Z irányú (Descartes) és 1 forgó tengely koordinátájú szerelő robot volt. A licencet adó cég robotjai dolgoztak híres svájci óragyárakban (pl:Tissot), amely jó referencia volt a megbízható, pontos és termelékeny eszközre. Az Automatika első alkalmazása erre a robotra, a Videoton display termináljai billentyűzetének szerelése volt.

Fejlesztő/honosító mérnökök: Beke Katalin, Jenei Zoltán, Müllner Károly. Somogyi György, Szalai Zoltán

Az IGM együttműködés másik projektje egy kis pontosságú (0,5 mm), univerzális (3 tengely irányú és 2 rotációs irányú mozgással), elsősorban oktatási célokat szolgáló robot kifejlesztése volt. A mechanika és az elektronika fejlesztését az Automatika végezte, IGM az értékesítést vállalta volna magára. A céltípus a Mitsubishi Melfa oktatórobotja volt. A prototípusok 4 hónap alatt készültek el, Maxon motorjai és Harmonic Drive professzionális hullámhajtóművei voltak. A többi robottal együtt az 1990. évi BNV-n kerültek bemutatásra. Egy példánya a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a másik pedig a Miskolci Egyetemen oktatási célokra került alkalmazásra.

Fejlesztő mérnökök: Kovács István, Novák Béla, Müllner Károly, Somogyi György, Szalai Zoltán

1989-ben egy orosz szerszámgépgyár (Kirovban) kereste meg a Videotont esztergavezérlő szállításának igényével. Az Automatika a Robox céggel közösen kifejlesztett egy univerzális szerszámgép vezérlőt, amely 1990-ben sorozatgyártásra került, és elkezdődött az értékesítés. 1989-ben 50 db eszterga vezérlőt szállítottak a Szovjetúnióba. A vezérlő különlegessége a színes monitoron futtatható szimuláció volt, amely azt jelentette, hogy a tényleges megmunkálás előtt végig lehetett követni a megmunkálás folyamatát a monitoron.

Fejlesztő mérnökök: Kovács István, Németh Erika, Rába Rudolf, Simon Ferenc, Síró Imre, Szedmák Sándor, Turóczi György, Utczás István

„Egy görög származású osztrák vállalkozó cégének (talán SYMATIC) megkeresésére indult a fejlesztés. Célkitűzés volt egy olyan telefonvonali hívásszétválogató készülék megvalósítása, mely az akkor ismert típusok szintézise, tartalmaz minden eddig ismert funkciót és kiegészül további újszerű funkciókkal. Köszönettel tartozunk a vállalkozónak, hiszen biztosította a fejlesztéshez szükséges műszaki információkat; hasonló, mintául szolgáló készülékeket; a kísérleti- és elő-szériás készülékek alkatrész fedezetét…„

„A fejlesztés során magunk mögött tudhattuk a távközlési hatóság biztatását is, hisz érdekük volt, hogy a több sebből vérző, kevésbé megbízható – általuk ugyan már engedélyezett – külföldi készülékek helyett a távközlési követelményeket minden szempontból kielégítő – ráadásul hazai – termék kerüljön a piacra. A készülék nem csak funkcióival tűnt ki, küllemén sem nagyon lehetett kivetnivalót találni. Persze ez nem véletlen, formatervét Kelemen József Munkácsy Mihály díjas formatervező készítette. A hazai piacon több ezer db készülék talált gazdára, Ausztriába kb. 150 db került kiszállításra.(A szerkesztő megjegyzése: összesen kb. 4000 db,) Elismerésként éltük meg, hogy meghívást kaptunk a készülékkel kapcsolatos hazai szabvány előkészítő munkacsoport munkájába.

Voltak próbálkozásaink a készülék továbbfejlesztésével is. Készült egy mintapéldány a „beszélő” EMS-ből. Ez tulajdonképpen beszédesen tájékoztatta illetve figyelmeztette a hívó felet, hogy: „ „Az Ön hívását egy automatikus hívásszétválogató készülék fogadta, Ön mostantól díjfizetésre kötelezett” ”. Kedves történetünk, hogy miután próbaként a belső – díjmentes - hálózatra kapcsoltuk a készüléket, mindenki – aki a számunkat hívta - azonnal letette a telefonkagylót, hallván a díjfizetésre való felszólítás. Nyugodt, hívásmentes időszakot éltünk át akkor.” (Tóth Attila: A SZKÜBT / Videoton Automatika története c könyv Simon Ferenc írta mellékletéből).

Az elő-szériák elkészültét követően partnerünk profilt váltott, s a fejlesztésből kiszállt.

Végül a fejlesztési munkálatok saját kockázatra fejeződtek be. Létrejött az EMS (Electronik Multiplexer System- elektronikus többszöröző rendszer), mely olyan távközlési eszközök hívásának felismerésére képes, illetve olyan távközlési eszközök vonalra kapcsolását vezérli, melyek nyilvános telefonhálózaton keresztül adat-, vagy beszédkommunikációt bonyolítanak le (telefon, üzenetrögzítő, fax, számítógépes modem).

Fejlesztő mérnökök: Bisztricz József, Egerszegi Csaba, Molnár Lajos, Turóczi György, Simon Ferenc