Videoton Számítástechnikai Gyár termékkatalógus

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec commodo sapien et dapibus consequat.
VIDEOTON Számítástechnikai Gyár
VIDEOTON Automatika Közös Vállalat

Termékkatalógus (1970-1990)

Tartalomhoz ugrás

Számítógépek
A VIDEOTON számítógép rendszerek rövid összefoglalója

A Videoton Számítástechnikai Gyára fejlesztői az 1969-ben hozott Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság döntésének és licencvásárlási politikájának megfelelően, a francia licencadó cég fejlesztését követték. Ez a francia SEMS cég MITRA számítógép sor követését jelentette. A MITRA család fejlesztését a SEMS 1971-ben kezdte, és a sor (nálunk) utólsó tagja, a MITRA 525 1985-ban lépett a piacra. (A francia család a MITRA 725-tel végződött)
Az összes fejlesztési lépcső licencét a MITRA családból nem kellett (és nem lehetett) megvenni, de a VIDEOTON kereskedelmi stratégiájának megfelelő fő szovjet és egyéb KGST országokban rendszeresített ipari irányokat a SEMS e terméksorával jól lehetett követni, sőt bizonyos mértékben irányítani is.
A SEMS MITRA családja éles piaci versenyben volt a Honeywell cég Level 6 családjával, ezért ha ezt követte a VIDEOTON megamini családja, a Kelet-Európai régióban biztos egyedülálló eredményeket tudott elérni, a versenyképesség biztosítható volt.
Nézzük, kik voltak ebben a munkában a főszereplők!
Fejlesztő intézmény: VIDEOTON Fejlesztési Intézet, Dr. Gantner János ig.
Fejlesztés tartalma: Licenc átvétel és saját fejlesztés      
Tervezők: a VIDEOTON Fejlesztési Intézet négy főosztálya:
TipusSzervezet, vezető, fejlesztő
1010B, R10
Számítástechnika I főoszt Csánky Lajos főov.
Szoftver Főosztály dr. Baráth Csaba főov,
szoftver rendszer: Lugossy Károly
R12
szervezet ugyan az, mint előbb,
rendszertervező Fleischer Bálint
R10M
Számítástechnika I főoszt Szlamka László főov.
Számítástechnika II főoszt Kocsis Zoltán főov.
Szoftver Főosztály Stark Gáspár főov.
szoftver rendszer: Lugossy Károly
R11R
Hardver és Rendszertechnika főoszt
Ujvári Zoltán főov. rendszergazda Szabados Béla
R11, R11M, Szm52, R11Y
Hardver és Rendszertechnika főoszt.
Letenyei József, Ujvári Zoltán főov.
Szoftver főosztály Stark Gáspár főov.
szoftver rendszer Lugosi Károly
SzM 52 bimód
MSzR csoport Veigl Mihály csop. vez.
főkonstruktőr Fenyves Erzsébet


GyártóVIDEOTON Számítástechnikai Gyára
Forgalmazó
VIDEOTON RT Ipai és Külkereskedelmi Vállalat
VIDIMPEX Külkereskedelmi Kft
R10 számítógép
R10 számítógép
R11 számítógép
R11 számítógép

Az adott időszak specifikációi szerint gyártott rendszerek összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza:
Kategória
Rendszer
megnevezés
AlkalmazásArhitektúra
Konstrukció,
környezet
Licence
Mini
számítógépek
Általános
Mitra 15
utasításkészlet
Géptermi
SEMS
Mitra 15
Általános
Mitra 15
utasításkészlet
Géptermi
SEMS
Mitra 15
Általános
SEMS S sorozat
Géptarmi
SEMS
Mitra 115
Katonai terepi járművek
Mitra 115
utasításkészlet
Katonai MIL szabványok
-------
Megamini
számítógépek
R11 (VT600)Általános,
vállalatirányítás
SEMS S sorozat
Géptarmi
SEMS
Mitra 225
R11M
Tengeri hajók, tudományos számítás
SEMS S sorozat
Fokozott környezet állóság
-------
SZM52 (VT6000)Általános,
vállalatirányítás
SEMS S sorozat
Géptarmi
SEMS
Mitra 525
R11 bimodÁltalános,
vállalatirányítás
SEMS S sorozat
DEC PDP 11
Géptarmi
-------
R11YÁltalános,
vállalatirányítás
SEMS S sorozat
Géptarmi
SEMS
Mitra 585
Egy kis történelem

Az 1960-as évek végén és az  1970-es évek elején megjelentek a mini számítógépek, ez volt az első lépés abba az irányba, hogy a számítógépek elhagyják a nagy izolált, légkondicinálóval ellátott és speciális személyzet által kiszolgált gépteremeket és a fizikai és társadalmi folyamatok közelébe kerüljenek, majd az „egyszerű” emberek mindennepi eszközévé váljanak.
A mini számítógépek kisebb kapacitású számítógépek voltak, melyeket egyes jól körülírható konkrét feladat megoldására alkalmaztak jó hatásfokkal. Később igény merült fel komplex rendszerek kialakítására, melyek main frame-ekből (nagy teljesítményű számítógépekből) és hozzájuk kapcsolt miniszámítógépekből álltak.
A 60-as évek legvégén Magyarországon három –a jövőre nézve alapvető fontosságú- OMFB (Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság) döntés született,
• a magyarországi számítógépgyártás bázisvállalata a VIDEOTON
• Magyarország mini számítógépek gyártására szakosodik.
• a gyártást, fejlesztést az első időkben licence vásárlásra alapozza Magyarország.
A fenti döntések lehetőséget adtak gyors piaci megjelenésre, magas szinvonalú, megbízhatóságú termékek előállítására, gyártási, fejlesztési kooperáció kailakítására a világ élvonalába tartozó  számítógép gyártókkal. A negatív odala a döntésnek az volt, hogy mivel a KGST országok két nagy gyártó (IBM, DEC (Digital Equipment Corporation)) gépeinek (jogilag nem tiszta) másolása mellett döntöttek a megvásárolt llicence nehezen volt beilleszthető az ESzR, MSzR rendszerek (Egységes Számítógép Rendszer, Mini Számítógép Rendszer, KGST országok által “fejlesztett” rendszerek) közé.
Ez ad magyarázatot a néhány már kiindulásnál látható fejlesztési zsákutcára, illetve a VIDEOTON rendszerek változatos elnevezésére. Az előnyökböl származó kitűnő árpozició azonban bőségesen kárpótolt az említett nehézségekért.
Az adott politikai helyzetben fejlett technológiájú számítógéplicenc vásárlás csak Franciaországtól volt lehetséges. Magyarország elsőként a CII (Compagnie Industrielle pour l’Informatique) cégtől a CII 10010 alapvetően folyamatirányításra kifejlesztett számítógép licencét vásárolta meg. A nagyon megbízható számítógép amerikai, francia elektromechanikus perifériákkal és kiterjedt –ipari folyamat szabályozásra szolgáló- kártyakészlettel rendelkezett. 1971 májusában megjelent az első (francia gyártású) CII 10010 számítógép a VIDEOTON-ban és ezzel megkezdődött a francia Mitra családra alapozott, minden szempontból az egyik legsikeresebb temékcsalád élete és fejlődése.
1971-ben az első feladat a vásárolt CII 10010 dokumentáció honosítása a szükséges technológia kialakítása és a gyártás megindítása mellett a a lehető legtöbb jó minőségű VIDEOTON vagy hazai gyártású perifériát (VT 340 display, ReadMOM, PerfoMOM, CR600 VIDEOTON kártyaolvasó, VIDEOTON sornyomtató), tartalmazó, értékesíthető konfiguráció kialakítása volt megfelelő illesztőegységek kifejlesztésével és gyártásával. A rendszer meghatározó alap perifériája a 800 kbyte kapacitású SAGEM fixfejes diszk egység megfelelő (minőség, sebesség, kapacitás) kiváltó periféria hiányában végig import maradt. Mivel a gép nem rendelkezett operációs rendszerrel egy egyszerű operációs rendszert is ki kellett fejleszteni.
Az újdonságnak számító miniszámítógép nagy sikert aratott a szovjet piacon, ahol ilyen minőségű, teljesítményű számítógép nem létezett. Némi gondot okozott, hogy az éppen induló ESzR  programba nem volt beilleszthető. Mivel nagyon nagy igény jelentkezett az értékesítés kisebb név trükkel került megoldásra (az adott rendszerre magyar vállalásként szereplő EC 1010-hez hasonló VT 1010B nevet kapta jelezve, hogy annak valamiféle előfutára)
Az első úttörő fejlesztési lépésnek a Szovjetunió akkori legsikeresebb (és polgári életben elérhető) közepes teljesítményű számítógépének a Minszk 32-nek és a VT1010B-nek illesztése volt, létrehozva az első front end kapcsolatot a KGST országokon belül.
A licenc megállapodás tényleges tárgya a Mitra család volt. A licencátadás elkezdődött a CII-vel és folytatódott –a cég átalakulások miatt- a SEMS (Société Européenne de Mini-Informatique et de Systèmes) céggel.
A sorozat első számítógépe a MITRA 15 alapján fejlesztette ki az SzKI az EC1010 ESzR minigépet, mely eredményes nemzetközi bevizsgálásra is került. A cseh Consul írógéppel és ESzR szabványos multiplex csatornával kibővített gép nem került gyártásba, de lehetőséget nyújtott a VIDEOTON által gyártott rendszerek gond nélküli exportjára a szocialista országokba. Az ESzR pozició további erősítését szolgálta az AP-50 jelű un intelligens terminál sikeres bevizsgálása, ami tulajdonképpen egy VT 1010 gép volt IBM terminál emulációval.
A VT 1010 mikroprogramozott, ferrit memóriával rendelkező, TTL technológia bázisú processzorral rendelkezett. A számítógép modularitása, minősége, teljesítménye, periféria választéka szokatlan újdonság volt a KGST felhasználók számára.
A honosítás és periféria választék lecserélése megfelelő csatolók kifejlesztésével itt is alap feladat volt. A számítógépet a felhasználók elsősorban folyamatirányításra és az akkor kezdődő adatátvitelre használták, mivel a szocialista országokban hasonló paraméterekkel rendelkező eszközök nem voltak találhatók.
Szükség volt egy a gép méretének megfelelő operációs rendszerre, némi francia utánérzéssel az első szoftveres kollégák előálltak a PCM (Process Control Monitor) rendszerrel, ehhez rövidesen kidolgozták a folyamatirányító programcsomagot, amely a maxi RT rendszert támogatta.
A SzTAKI fejlesztői kidolgozták az IDOS operációs rendszert , amely a gyors párhuzamos interfészre kötött VT340 terminálon forradalmosította a sw fejlesztést.
Külön érdekessége volt az akkori helyzetnek, hogy a szoftver, mint olyan sokáig nem számított árúnak.
Ez onnan származott, hogy az ESzR, MszR gépek bit kompatibilisek akartak és tudtak lenni a “prototipussal” és így mód nyilt arra, hogy a programokat más forrásból, központilag szerezték be. Mivel mi nem voltunk kompatibilisek, a sw mint árú, bevezetése is a VIDEOTON úttőrése volt, főleg a szovjet piacon.
Az adatátvitelt használó alkalmazások támogatására meghatározásra került a COMNET rendszer, ez integrálta a SEMS (Mitra család) adatátviteli csatolókat, a VIDEOTON-ban kifejlesztett nagy teljesítményű adatátviteli multiplexort, alapszoftver támogatást, az adatátviteli eszközöket (modemeket, terminálokat). Ilyen komplex adatátviteli rendszerek elöször jelentek meg a szocialista országokban (beleértve természetesen Magyarországot is).
A rendszer alkalmazásának egyik nagy eredménye volt például az, hogy a schönefeldi (akkor NDK) repülőterének adminisztrációját VT 1010 irányította.
1975-tól a SEMS (Mitra család) elkezdte az „S” sorozat fejlesztését. A fejlesztéssel párhuzamosan a VIDEOTON megkapta -a licencszerződés alapján- a sorozat dokumentációját, ez szolgált alapul a honosításnak illetve a további fejlesztésnek.

Az MSzR együttműködés megindulásakor a szervezetben a magyar képviseletet a VIDEOTON kapta. Magyar főkonstruktőr Kázsmér János lett.

Az MSzR esetében a „prototipustól” (DEC PDP11és VAX) eltérni már nehezebb volt mint az ESzR esetében, ezért ez egy nehéz, de végül műszakilag remek megoldáshoz vezetett. Kifejlesztésre került az SzM52 bimódú számítógép az S2 processzor alapján. Az SzM 52 két üzemmódban volt képes működni un. natív üzemmódban az „S” család utasítás készletét hajtotta végre, az MSzR üzemmódban a PDP 11 számítógéppel volt kompatibilis. Az SzM 52 sikeres bevizsgáláson esett át. A biprocesszoros változat sorozatgyártásra nem került.
A licencátvétel  70-es évek végétől fejlesztési, gyártási együttműködéssé alakult át. A licencdíjat jelentős mértékben fejlesztéssel, gyártással rótta le a VIDEOTON. A Mitra ismeretek, adatátviteli tapasztalatok, IBM I/O rendszer ismeretek felhasználásával.
A VIDEOTON-ban került kifejlesztésre az „S” sorozat több hardver eleme (adatátviteli csatolók V.25, X21, HDLC, távgépiró), IBM rendszerek processzoraihoz kis és nagy sebességű csatolók (CCA-60, CCA-4M), Ethernet csatoló).
Az „S” sorozat operácios rendszerein folyamatosan 8-10 VIDEOTON szakember dolgozott, először MITRA 125 átmeneti gépeken, majd az S sorozat gépein dolgozva. Az ő nevükhöz fűződik a TCS (Terminal Control System) és a TSE (Time Sharing Executive).

A 80-as évek első felében került kidolgozásra VIDEOTON-SZÁMALK kooprodukcióban az első magyarországi üzemszerúen működő X.25 alapú és az ISO mindhét rétegét realizáló számítógép-hálózat. A mintarendszer három csomóponttal üzemelt Bp (VIFI), Székesfehérvár, Tab.
A kapcsoló gépek VT60-as processzorok mig az adatbázis kezelést végző serverek VT 600 rendszerek voltak. A hálózatot a VIDEOTON Számítástechnikai Gyár gyártási, felhasználói dokumentációjának nyilvántartására használták.
A VIDEOTON rendszerek megbízhatósága lehetővé tette a felhasználók alapvető működésüket meghatározó folyamatok támogatását, az úgynevezett. „mission crtical” rendszerek kialakítását. VT 1011 és VT 1011Y alapon kifejlesztésre kerültek az un dual processzoros rendszer hardware (processzorok közötti és kettős hozzáférésű diszk illesztőegységek) és szoftver elemei (DPSV2), ahol az egyik processzor meghíbásodás esetén a másik processor átvette a kieső processzor feladatainak megoldását. Ez is unikum volt a KGST országokban és nagy sikert aratott a SzU Enegetikai, Gázipari és Olajipari Minisztériumához tartozó alkalmazók körében.
A 70 –es évek vége az első nagy adatbázis kezelők megjelenésének időszaka volt. A VIDEOTON is megjelent a DMS 600 adatbázis és tranzakció kezelő rendszerrel, a terminálókról való adatbázis elérést a DTS távadat feldolgozó rendszer valósította meg.
VT60 számítógéprendszer
A jó megbízhatósággal, jó funkcionális paraméterekkel rendelkező kompakt gépcsalád két speciális igényekkel rendelkező terület érdeklődését is felkeltette.
Az egyik a nagy számítási igénnyel rendelkező tengeri kutatóhajók fedélzeti rendszereinek területe volt, a másik a VIDEOTON katonai elektronika profiljához csatlakozott. A VIDEOTON kidolgozta és gyártásba vitte a Mitra család utasítás-készletével rendelkező, de a MIL szabványrendszernek megfelelő központi egységet és a szükséges szűkített periféria készletet.
R11R terepi számítógép gyártásban és terepen
Összeállította: Újvári Zoltán, szerkesztette: Gerlai Mátyás
Vissza a tartalomhoz