Videoton Számítástechnikai Gyár termékkatalógus

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Donec commodo sapien et dapibus consequat.
VIDEOTON Számítástechnikai Gyár
VIDEOTON Automatika Közös Vállalat

Termékkatalógus (1970-1990)

Tartalomhoz ugrás
VIDEOTON Automatika Közös Vállalat robotjai és vezérlői
Fejlesztő intézmény
VIDEOTON Automatika Közös Vállalat (Videoton és Simera AG vegyesvállalata), Székesfehérvár, Igazgató Fodor Tamás, Tóth Attila
Műszaki igazgató
Lévai András
Fejlesztési sztályvezetők
Kovács István, Simon Ferenc
Fejlesztő mérnökök
lásd a termékeknél
Megjelenés éve 1989-től
1972-84
Gyártó
VIDEOTON Automatika Közös Vállalat
Forgalmazó
VIDEOTON Automatika Közös vállalat
VIDEOTON RT Ipai és Külkereskedelmi Vállalat
VIDIMPEX Külkereskedelmi Kft
Robotok

A vállalat termékfejlesztési stratégiája az volt, hogy robotlicenceket vásárolt, s továbbfejlesztéseket indított, ill. vezérlőfejlesztés témaköreiben fejlesztési kooperációba lépett a licencadó céggel, vagy más szakmabeli külföldi vállalattal.
A robotok két vagy három koordinátásak voltak. Visszatérési pontosságuk 0,01-0,01 mm között volt a típusoktól függően.
Robotjainkat az 1990. évi Budapesti Nemzetközi Vásáron mutattuk be.

Specifikációk

Hegesztő robot

A hegesztő robotok felhasználása, vezérlésük gyártása területén a VIDEOTON Automatika az osztrák IGM céggel kezdett együttműködést. A terv az volt, hogy a Automatika jogot kap a hegesztő robotrendszerek értékesítésére az akkori Szovjetúnió területén. A Videoton Moszkvai Kirendeltségén állandó kiküldött szakember kezdte meg a tárgyalásokat a különböző acélszerkezeti gyártókkal, köztük a Kamaz teherautó gyárral, melynél két robot rendszer került installálásra. A cég négy munkatársa több hónapon keresztül dolgozott az IGM-nél. Ketten a hegesztő robot Windows alapú off-line programozás fejlesztésében vettek részt, ketten pedig a vezérlőegység gyártásában. Később mi is készítettünk vezérlőket az IGM-nek.
Az Automatika közben úgy döntött, hogy megvásárol egy finn (Nokia) hegesztő robot mechanika licencet és a vezérlőt pedig a Demaurex vállalat partnerével, az olasz Robox céggel közösen fejleszti ki. Ez a robot 2 tengelyirányú és 2 rotációs koordinátamozgással, 0,1 mm visszaállási pontossággal rendelkezett.
Fejlesztő/ honosító mérnökök: Mosonyi Ferenc, Somogyi György, Kleinhaus Zoltán


VAMAROB HR 06 hegesztő robot
VAMAROB SZR 04 szerelő robot

A licenc a svájci Demaurex cégtől származó, nagy pontosságú, (0,01 mm), X, Y, Z irányú (Descartes) és 1 forgó tengely koordinátájú szerelő robot volt. A licencet adó cég robotjai dolgoztak híres svájci óragyárakban (pl:Tissot), amely jó referencia volt a megbízható, pontos és termelékeny eszközre. Az Automatika első alkalmazása erre a robotra, a Videoton display termináljai billentyűzetének szerelése volt.
Fejlesztő/honosító mérnökök: Beke Katalin, Jenei Zoltán, Müllner Károly. Somogyi György, Szalai Zoltán

Szerelő robot klaviatúra szerelés közben
VAMAROB OR 05 oktató robot

Az IGM együttműködés másik projektje egy kis pontosságú (0,5 mm), univerzális (3 tengely irányú és 2 rotációs irányú mozgással), elsősorban oktatási célokat szolgáló robot kifejlesztése volt. A mechanika és az elektronika fejlesztését az Automatika végezte, IGM az értékesítést vállalta volna magára. A céltípus a Mitsubishi Melfa oktatórobotja volt. A prototípusok 4 hónap alatt készültek el, Maxon motorjai és Harmonic Drive professzionális hullámhajtóművei voltak. A többi robottal együtt az 1990. évi BNV-n kerültek bemutatásra. Egy példánya a Kandó Kálmán Műszaki Főiskolán a másik pedig a Miskolci Egyetemen oktatási célokra került alkalmazásra.
Fejlesztő mérnökök: Kovács István, Novák Béla, Müllner Károly, Somogyi György, Szalai Zoltán


Oktató robot
VAMATIC 100 szerszámgép vezérlő

1989-ben egy orosz szerszámgépgyár (Kirovban) kereste meg a Videotont esztergavezérlő szállításának igényével. Az Automatika a Robox céggel közösen kifejlesztett egy univerzális szerszámgép vezérlőt, amely 1990-ben sorozatgyártásra került, és elkezdődött az értékesítés. 1989-ben 50 db eszterga vezérlőt szállítottak a Szovjetúnióba. A vezérlő különlegessége a színes monitoron futtatható szimuláció volt, amely azt jelentette, hogy a tényleges megmunkálás előtt végig lehetett követni a megmunkálás folyamatát a monitoron.
Fejlesztő mérnökök: Kovács István, Németh Erika, Rába Rudolf, Simon Ferenc, Síró Imre, Szedmák Sándor, Turóczi György, Utczás István


Szerszámgép vezérlő
Electroníc Multiplexer System (EMS)

„Egy görög származású osztrák vállalkozó cégének (talán SYMATIC) megkeresésére indult a fejlesztés. Célkitűzés volt egy olyan telefonvonali hívásszétválogató készülék megvalósítása, mely az akkor ismert típusok szintézise, tartalmaz minden eddig ismert funkciót és kiegészül további újszerű funkciókkal. Köszönettel tartozunk a vállalkozónak, hiszen biztosította a fejlesztéshez szükséges műszaki információkat; hasonló, mintául szolgáló készülékeket; a kísérleti- és elő-szériás készülékek alkatrész fedezetét…„
„A fejlesztés során magunk mögött tudhattuk a távközlési hatóság biztatását is, hisz érdekük volt, hogy a több sebből vérző, kevésbé megbízható – általuk ugyan már engedélyezett – külföldi készülékek helyett a távközlési követelményeket minden szempontból kielégítő – ráadásul hazai – termék kerüljön a piacra. A készülék nem csak funkcióival tűnt ki, küllemén sem nagyon lehetett kivetnivalót találni. Persze ez nem véletlen, formatervét Kelemen József Munkácsy Mihály díjas formatervező készítette. A hazai piacon több ezer db készülék talált gazdára, Ausztriába kb. 150 db került kiszállításra.(A szerkesztő megjegyzése: összesen kb. 4000 db,) Elismerésként éltük meg, hogy meghívást kaptunk a készülékkel kapcsolatos hazai szabvány előkészítő munkacsoport munkájába.
Voltak próbálkozásaink a készülék továbbfejlesztésével is. Készült egy mintapéldány a „beszélő” EMS-ből. Ez tulajdonképpen beszédesen tájékoztatta illetve figyelmeztette a hívó felet, hogy: „ „Az Ön hívását egy automatikus hívásszétválogató készülék fogadta, Ön mostantól díjfizetésre kötelezett” ”. Kedves történetünk, hogy miután próbaként a belső – díjmentes - hálózatra kapcsoltuk a készüléket, mindenki – aki a számunkat hívta - azonnal letette a telefonkagylót, hallván a díjfizetésre való felszólítás. Nyugodt, hívásmentes időszakot éltünk át akkor.” (Tóth Attila: A SZKÜBT / Videoton Automatika története c könyv Simon Ferenc írta mellékletéből).
Az elő-szériák elkészültét követően partnerünk profilt váltott, s a fejlesztésből kiszállt.
Végül a fejlesztési munkálatok saját kockázatra fejeződtek be. Létrejött az EMS (Electronik Multiplexer System- elektronikus többszöröző rendszer), mely olyan távközlési eszközök hívásának felismerésére képes, illetve olyan távközlési eszközök vonalra kapcsolását vezérli, melyek nyilvános telefonhálózaton keresztül adat-, vagy beszédkommunikációt bonyolítanak le (telefon, üzenetrögzítő, fax, számítógépes modem).
Fejlesztő mérnökök: Bisztricz József, Egerszegi Csaba, Molnár Lajos, Turóczi György, Simon Ferenc


EMS
Összeállította: Fodor Tamás, Kovács István, Simon Ferenc és Gerlai Mátyás

A weblapot szerkesztette: Fodor Tamás
Vissza a tartalomhoz